4.fejezet

Az új lakás

Reggel meglehetősen korán ébredtem.Az óra 7.39 mutatott.Körülnéztem a szobában,anya sehol.Gyors lezuhanyoztam,sminkeltem,majd magamra kaptam tegnapi gönceimet.Lementem a társalgóba.Anyát pont ott találtam.
-Szia kicsim!Hogy aludtál?-vett észre.
-Szia!Köszi,egész jól.Mikor indulunk?-ültem le vele szembe.
-1 óra múlva.Megvan minden cuccod?-nézett rám.
-Asszem igen.Nem pakoltam ki a pizsamámon kívül mást.És mivel megyünk?
-Taxival.Most hogy mondod,hívok is egyet!-és elment a telefonjáért.
Felmentem a szobánkba,és tvztem.Voltaképpen csak kapcsolgattam.Sehol nem volt semmi.Egyik adóról nem kapcsoltam tovább.A VIVÁ-ról.5 srác énekelt.Egy tengerparton voltak,jól szórakoztak.
-Cat!Nem ez az a srác,aki tegnap felkísért minket,és segített?-mutatott a göndör hajúra.
-De.De ő volt!Harry!-helyeseltem.
A szám végén kiadta az előadót,és a szám címét:One Direction-What Makes You Beautiful
-Cat indulnunk kell!-nézett anya az órájára.
-Oké!-felkaptam a cuccaimat,és indultam anya után.
Mivel siettünk,majdnem legurultam a lépcsőn.Az utolsó lépcsőfokon szerencsétlenségemben elestem.Legalább nem az egészről úgy gurultam le!Anya visszaadta a kulcsot,fizetett,és indultunk a taxihoz.Mindent bedobtunk a csomagtartóba,és elhagytuk a hotelt.Út közben gyönyörű házak tárultak a szemem elé.Volt piros,zöld,fekete,még lila is!Hirtelen egy kék ház tárult a szemem elé.
-Megérkeztünk!-mosolygott anya.
-Ez a mienk?-néztem rá hitetlenkedve.

-Igen!Tetszik?-nézett rám reménykedve.

-Hogy tetszik-e?Egyszerűen imádom!-lelkendeztem.

A bőröndjeimet,és táskáimat a bejárat előtt hagyva,berontottam.Ahogy beléptem a lakásba,egy nappali fogadott.

-Hogy hogy már be van rendezve?-értetlenkedtem.
-Elküldtem egy tervet egy lakberendezőnek,és mára mindet berendezett.Tegnap este a bútorok is megérkeztek.-vallotta be.
-De azt mondtad,hogy csak ma fognak a bútorok is megérkezni!-tettem karba a kezemet.
-Meglepetés!-kiáltotta anya.-Megkeresed a szobádat?-kacsintott rám.
-Igen!-kiáltottam,majd rohanva kerestem meg szobámat.
Az első ajtó,amit kinyitottam,a szobám volt,az emeleten (mindig az emeletekkel kezdek).A fekete szobába belépve láttam,hogy saját mosdóm is van.

-Ez nagyon tetszik!Köszönöm,köszönöm,köszönöm!-kiáltoztam körülugrálva anyát.
-Örülök neki!-most nézzünk körül!-indult futásnak.
Ő is megkereste a saját szobáját.Szintén az emeleten volt,az enyémmel szemben.Az ő szobája zöld volt.Nagyon tetszett!

-A másik két ajtó vajon mit rejt?-nézetem a szemben lévő két ajtóra.
-Nézzük meg!-indult el feléjük.
-Te azt az ajtót,én pedig ezt!-adtam ki az utasítást.
-Oké!-egyezett bele anya.
Megfogtam a kilincset,és elfordítottam.Az ajtó kinyílt,és egy játékterem tárult a szemem elé.Sikítozva rohantam anya felé.
-Anya,anya,anya!Egy játékterem!-megfogtam a kezét,és odarángattam.

Nem jutott szavakhoz.
-És ott mi van,ahol te voltál?-nézte hirtelen rá.
-Egy fürdő.Gyere nézd meg!-most ő ráncigált el odáig.
Ahogy kinyílt az ajtó,most én nem jutottam szavakhoz.Gyönyörű volt!

-Nézzük meg a konyhát,és az ebédlőt is!-rohantam le a lépcsőn.
És ez lett volna a konyhánk és egyben az ebédlőnk.

Mikor már mindent végignéztünk (legalábbis azt hittük),egy ajtó tárult a szemem elé.
-Az hova vezet?-mutattam a kérdéses ajtóra.
-Nem tudom.-felelte anya.
Elindultam az ajtó felé.Kinyitottam,és lépcsők tárultak elém.Intettem anyának,hogy jöjjön.Óvatosan haladtunk lefelé,amikor a szemünk elé tárult a legkirályabb dolog.

-Egy benti medence!-kiáltoztam.-Mégis mennyit fizettél a házért?-vontam anyát kérdőre egy kis idő után.

-Nem árulom el!-makacskodott.

-Mondjuk,nem is igazán érdekel,ha ez itt mind a mienk!-lelkendeztem.

A délután hátralevő részében kipakoltam,és lubickoltam.