12.fejezet

Rémálmok rémálmok hátán

Londonban voltam.Ismét.De most nem egyedül.A város tele volt emberekkel,akik a munkába indultak,futkározó gyerekekkel,és az utánuk rohanó anyukákkal,akik nem szerették volna,hogy kislányuknak vagy kisfiúknak baja essen.Egy fiatal nő ment el mellettem,babakocsit tolva,amiben egy kislány aludt.A nő figyelmesen körülnézett,mielőtt lelépett volna az úttestre.Nem jött semmi.Lelépett.Váratlanul egy a száguldozó kocsi hajtott feléjük.Kiáltoztam,de nem hallottak.Odarohantam,próbáltam megállítani a nőt,de a kezem átsiklott a vállán,akár egy szellemnek.Amikor a nő meglátta a kocsit,már késő volt.Ő megúszta,de a kislány nem.A kocsi egyenesen a babakocsinak hajtott,amiben a kislány aludt.Hirtelen feltűnt egy mentő hangos szirénázással.Próbáltak segíteni a kisgyereken,de már nem tudtak.Az anyuka hangos zokogásba kezdett...

Könnyes szemmel ébredtem.Miért?-gondoltam magamban.-Miért van mindig rémálmom,amióta itt vagyunk?-aztán eszembe jutott,amit Harry mondott.Szeressem meg ezt a várost is.Könnyű azt mondani!Nem tudom,hogy ő mit csinálna,ha még csak fele annyi helyen kellett volna neki élnie,mint nekem.Bementem megmosni az arcom,majd mikor kicsit lenyugodtam,elindultam lefelé.Még csak a szobámból jöttem ki,de hallottam,hogy anya nevet.Aztán még Louist,és Harryt is.Lassan haladtam lefelé,hogy ne keltsek magamra túl nagy figyelmet,de nem igazán sikerült,mert (olyan lassan haladtam lefelé,hogy még a csiga is leelőzött volna) Lou észrevett.

-Cat!Cat!Cat!-rohant felém üvöltözve.

Gyors leugrottam a lépcsőről,majd oldalra álltam.Szegény orra is esett a lépcsőben.

-Ez nem volt szép tőled.-nyöszörögte.

-Bocsi.Nem akartam bunkó lenni,de a kórházba se akartam kikötni.-segítettem fel.

-Nem.Inkább hagytad volna,hogy én jussak oda!-vágta az orrom alá.Nem méltattam válaszra.

-Megértelek.-lépett be Harry.-Lou néha túlzásba tud esni.

-Néha?-csatlakozott hozzánk Zayn.

-Azt vettem észre.-néztem az említett személyre.-Amúgy,hogy kerültök ide?-vontam föl szemöldököm.

-Gondoltuk átjövünk meglátogatni.-jött egy újabb személy,Liam.

-És mi okból?-kérdezősködtem tovább.

-Nem örülsz annak,hogy itt vagyunk?-nézett rám bociszemekkel a fürtöske.

-De,de.Csak....Na jól van,hagyjuk.-adtam fel.

-Szerintem is.-lépett közénk teli szájjal Niall,kezében egy tál chipsel.

-A srácok itt maradnak vacsorára.-jelentette be anya,ahogy meglátott.

-Amber is átjöhet?-vetettem reménykedő pillantást.

-Majd talán holnap.-kaptam is mindjárt a választ.

-De akkor itt is alszik.-ajánlottam.

-És ha nemet mondok?-válaszolt anya határozottan.

-Vagy ma jön át vacsizni,vagy holnap,de akkor itt is alszik.Amúgy meg nem te mondtad,hogy szerezzek barátokat?-tettem az utolsó 'lapot' a halom tetejére.

-Akkor holnap itt alszik és vacsizik a barátnőd.-adta meg magát.

-Juhé!Köszi!-nyomtam egy puszit arcára.
Mentem segíteni anyának a vacsit csinálni,mikor a srácok megindultak velem együtt.
-Ti mit szeretnétek?-fordultam velük szembe.
-Segíteni!-vigyorgott képembe Niall.
-Ha annyira szeretnétek.-vontam meg vállam,majd beléptem a konyhába.
-Kell liszt,só,krumpli.....-mormolta anya kellékeket.Persze mi amilyen szemfülesek voltunk,mindent megtaláltunk,mielőtt elkezdett volna keresni valamit.
-Köszönöm.-mosolygott felénk.
1 óra alatt kész lett a vacsora.Már csak a hús sült,én meg előszedtem a kellő tányértömeget.
-Had segítsek.-vette el tőlem Harry mosolyogva a tányérokat.
-Köszi.-viszonoztam a mosolyt.Indultam a poharakért,csak úgy egyensúlyoztam velük egy tálcán!Lassan az evőeszközök és a szalvéták is asztalon landoltak a megszokott helyükön.Hamarosan megérkezett a krumplipüré,és a rántott hús is.Niall telepakolta egész tányérját.
-És ezt mind meg is eszed?-kerekedtek el szemeim.
-Hát persze!-rántotta elő villáját.
-Te még nem ismered Mr.Bélpoklost.-nevetett Harry.-Akár egy egész utcát kitudna enni a vagyonából.
-Ha te mondod.-vigyorogtam még mindig elcsodálkozva.
Fél óra alatt minden üresen hevert az asztalon.
-Niall úr.Jól tetszett lakni,vagy esetleg kér még egy kis desszertet?-kérdeztem vigyorogva.
-Most hogy így megkérdezed,jól esne egy kis desszert.-nézett föl rám.Csak úgy kerekedtek a szemeim csodálkozásomba,még a számat is nyitva felejtettem.
-Kapsz egy kis fagyit,de nincs más!-tértem magamhoz,majd a konyha felé vettem az irányt.Kis tál fagyit tettem elé,nem akartam,hogy rosszul legyen,különben a többiek cipelhették volna haza.
-Jaj gyerekek de fáj a hasam!-nyöszörgött,ahogy benyomta a csokis fagyit.-Miért adtál nekem fagyit?-nézett rám sértődötten.
-Te kértél.-válaszoltam,és látom,hogy a többiek is bólogatnak.
-Ti kinek az oldalán álltok?-nézett körbe a szöszi.
-Catén,mivel neki van igaza.Egy púpos tányérral ettél mindenből,plusz még egy kis tál fagyit is benyomtál.Mi ekkora adagtól már rosszul lennék.-adta bélpoklosunk tudtára Liam.
-Oké-oké.-adta föl.
-Akkor indulhatunk?-kelt fel Zayn.
-Igen.-álltak föl a többiek is.Ki kísértem a srácokat,majd búcsút intve ők elindultak haza,én meg be a házba.

11.fejezet

Otthon

Lekászálódtam a lépcsőn,szemem előtt kitűzött célommal.Meg fogom valósítani!-gondoltam magamban.

-Kérsz reggelit?-nyomott orrom alá Loui egy tál müzlit.

-Igen,köszi.-nyúltam a tányérért,majd egy hatalmas falatott tettem számba.

-Nem azért,de mikor szeretnél hazamenni?-lépett be Zayn.

-Nem tudom.-néztem az előttem lévő tányérra.-Lehet,hogy ma. 
A reggeli további része csöndben telt.Még Louis sem beszélt,pedig neki mindig járt a szája.Ahogy végeztünk,gyors elmosogattam,majd felmentem a cuccomért.
-Máris mész?-nézett rám Harry.
-Igen.Nem akarom,hogy anyám megint felhívja a rendőröket,hogy bejelentse eltűnésemet.-feleltem az ajtó felé menet.-Majd valamikor gyertek át.Te úgy is tudod az utat.-mosolyogtam rá.
-Elkísérjelek?-vette fel a legújabb kérdését.
-Most ne.De azért köszi.-mosolyogtam,majd kiléptem az ajtón.

Lassan ballagtam hazafelé.Mit mondjak,hol voltam?Miért mentem el?Egyre csak gyűltek bennem a válaszra váró kérdések.Végül úgy döntöttem,hogy az igazat mondom el.De tudom,hogy az albumot még így sem fogom megkapni.Főleg így,hogy ismét szó nélkül mentem el.
1 óra alatt értem haza,ami máskor talán 10-15 perc szokott lenni.Mit mondhatnék,elég lassú tudok lenni...
Odaálltam az ajtó elé.Kicsit bizonytalanul,de megnyomtam a csengőt.
-Megyek!-hallottam anya hangját,ahogy indult az ajtó felé.Fordult a kulcs,majd hamarosan kinyílt az ajtó.-Cat?-szólított meg,mintha 1 vagy több éve,nem látott volna.
-Igen?.-kérdeztem,de egyben válaszoltam is.Hirtelen magához ölelt.-Anya,kérlek engedj el,mert már nem kapok levegőt.-nyöszörögtem fuldoklásom közepette.
-Oh,bocsi!-engedett el hirtelen.-De még is hol voltál?
-Ha beengedsz,akkor mindent elmondok.-vetettem reménykedő pillantást a nappali felé.
-Hát persze.-állt arrébb az ajtóból.
-Köszi.-dobtam le a kanapéra a tatyómat,majd magamat mellé.Közben anya hozott be egy pohár narancslevet.Mindjárt a közepébe is csaptam.-Harryéknél voltam.És mielőtt kérdeznéd,azért voltam ott,mert dühös voltam rád,amiért nem nézhettem meg azt azt albumot.És tudom,hogy ezek után sem fogod odaadni.-hajtottam le fejemet.
-Szóval annál a srácnál voltál,akivel tegnap itt beszélgettem a ház előtt?-vonta fel szemöldökét.
Bólintottam.
-Amúgy jól gondoltad.Ezek után sem fogom neked odaadni az albumot.-szünetet tartott.-De igazán aggódtam érted.Csak te maradtál nekem.-ölelt ismét magához.
-Most felmegyek a szobámba.-toltam el magamtól.-Persze,ha nem baj.
-Nem.Menj csak.-mosolygott,majd látván az arcát felmentem a szobámba,majd lefeküdtem aludni.

10.fejezet

Rémálom

Mikor vége lett a filmnek,kikapcsoltam mindent,a tálakat betettem a mosogatóba,a szemetet kidobtam.Visszamentem a nappaliba.A srácok még aludtak,így hát felmentem jelenlegi szobámba.Ledobtam magam az ágyra.Vagy egy órán keresztül forgolódtam,de nem tudtam elaludni.Sporttáskámból kikerestem a laptopom,majd felmentem Facere.Heather pont fent volt,így hát nem késlekedtem,ráírtam.

Cat:Szia!Hogy vagy?Mi újság Washingtonban?

Heather:Szia!Semmi különös.A szokásos.És Londonban?Anyud hogy van?

Cat:Jelen pillanatban anyám egy cseppet sem érdekel.

Heather:Miért? o.O

Cat:Mert nem akar egy hülye fotóalbumot megmutatni! :@ Azt mondta,hogy még nem vagyok elég érett ahhoz,hogy lássam.Tutira titkol valamit.És én ki fogom deríteni!

Heather:Ho hó!Lassan Sherlock!Hagyjuk most ezt a témát.Akkor tutira megint elmentél otthonról.Igaz?

Cat:Aha.

Heather:És akkor most hol vagy?

Cat:5 srácnál.

Heather:MI?????

Cat:Pontosabban a One Directionél. :D

Heather:Ismétlem.MI?????

Cat:Jól olvastad. :3

Heather:Oh.Bocsi de mennem kell.Na szia!Jó éjt! <3

Cat:Neked is mindent! <3

Ez a rövidke párbeszéd barátnőmmel nagyon jól esett!

-Remélem,így eltudok aludni.-gondolkodtam kicsit hangosan.

Lehajtottam fejem a párnára,majd pár perc múlva mély álomba merültem.

Ahogy megláttam anyát,dühös lettem.Elragadott a barátaimtól,és az otthonomtól.Londonban találtam magam.Hűvös,és teliholdas este volt.Az utcán,amin mentem nem volt senki.Egy teremtett lélek sem.Amint megyek egyenesen,kicsit arrébb vannak régi,jó barátaim.Ahogy észreveszem őket,szaladok,sőt rohanok feléjük,de ők mind messzebb kerülnek tőlem.Hirtelen eltűntek,én pedig egy szikla széléhez értem.Próbáltam megállni,de lábaim nem engedelmeskedtek nekem.Egy utolsót pillantottam a holdra,majd lezuhantam.Elnyelt a sötét,jéghideg tenger...

Reggel izzadtan ébredtem fel.

-Csak álom volt.-nyugtattam magam.-Csak álom.

Kikecmeregtem ágyamból,majd amilyen gyorsan csak tudtam,elmentem zuhanyozni.Ahogy végeztem,betekertem magam törülközőmbe,és visszasiettem szobámba.Táskámból kiszedtem egy pár göncöt,majd magamra aggattam őket.

-Milyen volt az éjszakád?-lépett elém Harry,ahogy én kiértem a szobámból.
-Rémes.-feleltem.
-Ilyen rossz lenne nálunk?-nézett rám bociszemekkel.
-Nem.Nem nálatok a rossz,hanem a folyamatos rémálmaim.-emeltem fel a fejem.
-Tényleg?És mióta vannak ezek a rémálmok?-érdeklődött.
-Ha jól emlékszem...azóta,hogy eljöttünk Washingtonból.-gondoltam vissza.
-És miről szólnak?-kérdezett tovább.
-Hát mindig benne vannak a barátaim,az anyám,és Washington illetve London.-emlékeztem vissza rémálmaimra. 
-Szerintem ezeket a rémálmokat az okozza,hogy nagyon kötődsz ahhoz a városhoz.Ha Londont is úgy szeretnéd,mint Washingtont,akkor lehet,hogy elfognak múlni ezek a  rémálmok.-okoskodott.
-Lehet,hogy igazad van!-mosolyogtam.-Minden esetre,megpróbálom ezt a várost is ugyan úgy megszeretni!-tűztem ki legújabb célomat.

9.fejezet

Moziest

Az egész délutánt végigüvegeztük.Hamar elment az idő.

-És most akkor mi lesz a kaja?-sopánkodott Niall,ahogy tárva nyitva a hűtőben nem talált semmit.

-Nem tudom,de én most asszem megyek zuhanyozni.-intettem,majd eltűntem az emeleten.Előkerestem a törülközőmet és a pizsamának használt ruhámat,ami egy top és egy rövidnadrág volt.A fürdőben magamra zártam az ajtót,majd levettem a gönceimet,és beálltam a zuhany alá,ahol a hűvös víz az arcomba folyt.Sampont is találtam.Nem fogtam belőle sokat,csak éppen hogy.Nagyon jól esett a hűvös zuhany.Olyan 20 perc múlva kimásztam a zuhany alól,és a törülközőmbe csavarva kerestem meg Harryt.A nappaliban találtam meg a többiekkel együtt,akik tátott szájjal bámultak rám.

-Most mi van?-néztem rájuk.

-Semmi semmi.-szólalt meg Harry úgy 3 perces vázis késéssel.

-Akkor jó.Hol a hajszárító?És ugye nem baj,ha használtam a samponból?-tettem fel kérdéseimet.

-Nem baj.A második polcon találod balra a fürdőben.-igazított útba.

-Oh köszi!-fordultam meg,és indultam vissza a fürdőbe.
-Nem semmi csaj!-suttogta Zayn.
-Hallottam ám!-néztem vissza,majd szúrós pillantást vetettem Zaynre,és egy vigyor kíséretével elhagytam a nappalit.
A hajszárítót pont ott találtam,ahol Harry mondta.Leszedtem a polcról,bedugtam a konnektorba,és elkezdtem szárítani a hajam.Végül is,hamar megszáradt,majd megfésülködtem,és fölhúztam a pizsamámat.Elindultam a nappaliba,ahol már 6 óriási doboz pizza,2 üveg kóla,és egy nagy tál popcorn hevert.
-Ez meg mi?-tátottam el a számat.
-A vacsi!-kiáltotta Niall egy nagy pizzaszelettel a szájában.
-Ugye most hülyéskedtek?-néztem komolyan a srácokra.
-Ha hülyéskednénk,már rég nevetnénk.-vigyorgott Zayn.
-Végül is,moziest lesz,így jó ez a kaja is.-fogott karon Harry.
-Jól van!És mit nézünk meg?-adtam be derekamat.
-A Hobbitot!-kiáltott Louis és elindította a filmet.
Nem tudom,hogy miért,de hamar bealudtam.Mikor felkeltem,a srácok mind aludtak.Elmentem egy pohár vízért,majd elindítottam a filmet.